A modern illat történetének nagy részében a parfümök két határozottan eltérő táborra oszlottak: női és férfi parfümökre. A hagyományos női illatok édes, virágos és gyümölcsös jegyeket jelenítenek meg, mint például eper, jázmin, rózsa és vanília, míg férfi társaik intenzívebb, fás és pézsma jegyekkel büszkélkedhetnek, mint például a dohány, az oud és a bőr. Azonban ezek az egyértelmű nemi elkülönítések az illatokban nem a mi biológiai preferenciánkon alapulnak, hanem a nyugati társadalom kulturális eszközein.
Illattörténelmi háttér
Az ókorban a parfüm viselése nem a férfiasság vagy a nőiesség jele volt, hanem a státuszé. Csak a királyoknak és az elitnek volt annyi pénze, hogy megengedhessék maguknak a parfümöket. Ez pedig hatalmat és gazdagságot jelentett. A középkorban a parfümöket a teststag elfedése érdekében alkalmazták, tehát itt sem a nemi szerepek kiemelése volt a cél.
Csak a 19. század végén alakultak ki a nemek szerinti illatsztereotípiák a középosztály felemelkedésével. A társadalmi változásokkal és az aranykor gyors gazdasági növekedésével a középosztály egyre nagyobb vásárlóerőt képviselt. A középosztályt a markánsabb nemi szerepek felé való elmozdulás is jellemezte, csak a férfiak dolgoztak, a nők pedig a családra és az otthoni elfoglaltságokra összpontosítottak. Ez idő alatt a társadalmi elit számára divatos termékek a modern gyártással elérhetőbbé váltak, és így a parfüm olyan kereskedelmi termék lett, amely mindenki számára megfizethető.
A modern idők hívták életre az uniszex parfümöket, hiszen már nem vonatkoznak ránk a tipikus női és férfi szerepek, nem feltétlenül a nemiséggel határozzuk meg magunkat, hanem az egyéniségünkkel. Ha tetszik nekünk egy illat, ugyan miért ne használhatnánk, csak azért mert mondjuk az ellenkező nemet célozták meg vele?!
Illatmarketing
Tulajdonképpen a marketing felelős azért, hogy melyik illatanyag melyik nemhez tartozik, ugyanis a cégek célzott kommunikációjával beszivárogtak a kollektív tudattalanba. A reklámok ráerősítettek ezekre az asszociációkra, virág- vagy tűsarkú alakú palackokban rózsaszín illatokat mutattak be, és a női fogyasztókat célzó, túlzottan érzéki hirdetéseket futtattak az idealizált nőiesség jelzésére. Másrészt a férfi fogyasztók felé pozícionált illatreklámok a merészséget, az erőt és a kifinomultságot hangsúlyozták áramvonalas, sallangmentes termékekkel. Ezért is van az, hogy akár már az üvegezésről meg tudjuk mondani, hogy női, férfi, esetleg uniszex illattal van dolgunk.
Lényegében tehát az utóbbi évszázad során kezték el megmondani nekünk, hogy mi női és mi férfi illat, mi pedig elfogadtuk és megtanultuk.
Magam is női illatokat használok, szeretem a szép, díszes üvegeket, az édes, virágos-gyümölcsös parfümöket, az olykor púderrózsaszín színezetét az illatanyagnak. Szeretem, ha egy parfüm “nőies” még akkor is, ha ezt a fogalmat csak kitalálták nekem. Te hogy vagy ezzel? Ha a hagyományos értékrend szerint jobban illenek hozzád az édesebb, virágosabb, gyümölcsösebb illatok, akkor nézz körül női parfümjeink között, ha pedig kísérletezni van kedved, vagy az egyéniségedhez még inkább passzoló illatot választanál, akkor pedig válogass uniszex parfümjeink közül!
